Elnökségi ülést tartott a TÖOSZ - középpontban a közfoglalkoztatás változásai
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége 2017. április 18-ai kibővített elnökségi ülésén az elmúlt időszak önkormányzatokat és a szövetséget érintő aktuális kérdései között hangsúlyosan szerepelt a kistelepülési önkormányzatoknak szóló 50 milliárd forintos keretösszegű hazai fejlesztési pályázati forrás igénye, kiemelt napirendi pont volt közfoglalkoztatás változásairól szóló tájékoztató Réthy Pál, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási Stratégiai és Koordinációs Főosztályának főosztályvezetője előadásában, továbbá a napirendek között szerepelt a TÖOSZ szolidaritási stratégiai tervének megvitatása is.
Az ülés első napirendi pontja volt Réthy Pál előadásában a közfoglalkoztatás változásairól szóló tájékoztató. A főosztályvezető felhívta a figyelmet, hogy megjelent a 1139-es kormányhatározat [1139/2017. (III. 20.) Korm. határozat az egyes munkaerőpiaci intézkedésekről], amely véleménye szerint alapjaiban fogja átrendezni közfoglalkoztatás kérdéskörét, így a Belügyminisztériumnak és a Nemzetgazdasági Minisztériumnak is nagyon komoly feladatokat szabva a közfoglalkoztatás jövőjével kapcsolatban. Pontosan abban az időszakban született meg a kormányhatározat, amikor elindultak a 2017. évi közfoglalkoztatási programok. Alapvetően a 2017. évi költségvetést is érinti a változás, a tavalyi évben minden idők legnagyobb közfoglalkoztatási előirányzata volt a Belügyminisztériumnál 340 Mrd Ft formájában, idén 325 Mrd Ft a keretösszeg, amelyből 40 Mrd Ft-ot átadnak a Nemzeti Foglalkoztatási Alap részére a 1139-es kormányhatározat által feladatul szabott intézkedések megvalósítására.
A főbb célkitűzések között szerepelnek 2017-re vonatkozóan a mentális, szociális vagy egészségügyi problémák miatt nehezen foglalkoztathatók bevonása, magas hozzáadott értékű, pályázati rendszerben működtetett programok indítása (elsősorban mezőgazdasági termények feldolgozásához kapcsolódó programok, termék-előállítás), országos mintaprogramok támogatása (kulturális programok, vadterelő kerítések építése, digitalizálás, stb.) egyházi és karitatív szervezetek erőteljesebb bevonása, továbbá a közfoglalkoztatás kommunikációjának, népszerűsítésének erősítése is.
A járási startmunka mintaprogramok esetében átlagosan 74 267 fő közfoglalkoztatotti létszám mellett a tárgyévi tervezett költség 95 Mrd Ft, a 2018. évre áthúzódó hatása 11,8 Mrd Ft. Az országos közfoglalkoztatási programokra vonatkozóan összességében 36 679 fő átlagos létszám közfoglalkoztatására vonatkozó igény érkezett be, melynek tárgyévi tervezett költsége 43,3 Mrd Ft, a 2018. évre áthúzódó hatása pedig 7,7 Mrd Ft. A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatására 70 Mrd Ft forrás került elkülönítésre, ez a támogatás mintegy 65 357 fő álláskereső 12 havi, napi 8 órás közfoglalkoztatását biztosítja.
Réthy Pál a 1139-es kormányhatározat főbb intézkedései közül kiemelte a kompetencia alapú munkaközvetítést, az állami közfoglalkoztatók saját állományba vételét, a GINOP 5.1.1.; VEKOP 8.1.1.; GINOP 5.2.1; VEKOP 8.2.1. programokba a 2017-2020. időszakban az elsődleges munkaerőpiacra jutást elősegítő képzésekben 60 ezer fő bevonását, a szociális szövetkezetek működésének támogatását, illetve azt, hogy a közfoglalkoztatottak rugalmas formában biztosítják az idénymunka munkaerő-szükségletét.
A közfoglalkoztatás továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatok között szerepel a Belügyminisztérium részéről, hogy a közfoglalkoztatási programokban résztvevők havi átlagos maximális létszámát 2020-ig folyamatosan, ütemezetten csökkenti 150 ezer főre.
Forrás: Belügyminisztérium
Réthy Pál ezt követően a bürokrácia csökkentéssel összefüggő jogszabályi változásokról, majd a bürokrácia csökkentéssel összefüggő informatikai fejlesztésekről beszélt. Elmondta: 2015-ben megkezdődött a Közfoglalkoztatási Támogatások Keretrendszerének (KTK) fejlesztése, melynek felhasználói a regisztrált közfoglalkoztatók, a járási hivatalok, a kormányhivatalok és a Belügyminisztérium illetékes főosztályai.
Ismertette a 2017 évben bevezetésre kerülő, fejlesztés alatt álló további funkciókat, valamint a távolabbi fejlesztési terveket, mint a folyamatba épített monitoring beszámolók (előrehaladási jelentések), valamint a záró beszámolók KTK rendszerben történő rögzítése.
Kiemelte: a rendszer fő célja, hogy a támogatási eljárás során érintett szereplők azonos felületen, bárhol, bármikor rögzíthessenek adatokat, illetve elérjék a már rögzített adatokat. Hozzátette: a cél, hogy minden, a hivatalhoz benyújtandó adat és dokumentum egy helyen elérhető legyen az összes felhasználó részére, és megkönnyítse az eljárásban szereplők munkáját.
Az előadás prezentációja: ITT található
Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke hozzászólásában kiemelte a közfoglalkoztatás jelentőségét, a szociális szövetkezetek vonatkozásában azonban meglátása szerint az önkormányzati belső ellenőrzés mellett külső ellenőrzést szükséges végrehajtani. A szövetkezeti rendszer mellett vannak, de jelenleg a szövetkezetek magas önköltséggel állítják elő termékeiket, amely így nem versenyképes a piacgazdasági termékekkel. Ha meg az önköltségi ár alatt kerülnek értékesítésre, felhasználásra a termékek, akkor nagy a ráfizetés..
A következő napirend tárgyalása során a TÖOSZ elnöke ismertette az elmúlt időszak önkormányzatokat és szövetséget érintő aktuális kérdéseit. A napirend keretében többek között szó volt a bölcsődei ellátásról, amely vélhetőleg 2018. január 1-től bekerül a feladatfinanszírozás rendszerébe, így hasonló lesz az óvodai ellátáshoz. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programok (TOP) helyzetéről az elnök elmondta: vélhetően április végén eredményhirdetés várható.
Az ülésen felmerült egy korábban is tárgyalt, és a TÖOSZ által azóta is folyamatosan prioritásként kezelt 50 Mrd Ft-os keretösszegű kistelepülési önkormányzatok részére biztosított (a Modern Városok programhoz hasonlóan, egy Modern Falvak program kialakítását célzó) fejlesztési program és ahhoz kapcsolódó hazai allokatív pályázati forrás igénye, és annak felterjesztése a Kormányzat felé. A szándékot 2017. márciusában az Elnökök Tanácsa (Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa önkormányzati oldala) többségi szavazattal támogatta, valamint a TÖOSZ megyei fórumain résztvevő településvezetők (összességében több száz polgármester) is rendre egyhangúan megerősítették. Így a TÖOSZ elkötelezett abban, hogy a kezdeményezést tovább vigye és a forrás a 2018. évi költségvetés részét képezze.
Az ülés negyedik napirendjeként a TÖOSZ Szolidaritási stratégiai tervéről szóló előterjesztést Schmidt Jenő bevezetője után Sabján Katalin, a TÖOSZ nemzetközi titkára prezentálta. A TÖOSZ elnöksége egyhangúlag támogatta az előterjesztést, melynek - ahogy szövetségünknek is - alapértéke a szolidaritás tagjaink között és az önkormányzati szférában. A stratégiai tervben olyan fő elemek szerepelnek, mint a társadalmi felelősségvállalás fejlesztése az önkormányzatokban, valamint hálózatosodás és kommunikáció.
Egyéb témák között szerepelt Dr. Gyergyák Ferenc TÖOSZ főtitkár tájékoztatója a TÖOSZ által szervezett képzési és tájékoztató programokról, így a TÖOSZ és a Partners Hungary Alapítvány közös workshopjáról, mely új módszertant és eszközöket kíván bemutatni a roma közösségekkel való együttműködésben, a térségi együttműködések jelentőségéről, szerepéről szóló konferenciáról és az EFOP 1.2.11-16 Esély Otthon pályázati felhívással kapcsolatos önkormányzatoknak szóló tájékoztatóról.
Az elnökségi ülésen elhangzottakat Pergő Margit, a TÖOSZ társelnöke, Berhida polgármestere foglalta össze: