Önkormányzati tapasztalatszerzés

2017. 05. 24. | A TÖOSZ a médiában

Pozsonyban a napokban rendezték meg a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) 28. kongresszusát, amelyen részt vett Sándor István, Magyarnándor polgármestere is. Ketten képviselték az országot és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségét (TÖOSZ) Pásztor Bélával, Veresegyház polgármesterével, aki a legrégebben hivatalban lévő hazai önkormányzati vezető: idén szeptember 1-jén lesz 52 éve, hogy a település élén áll. A részletekről Faragó Zoltán, a Nógrád Megyei Hírlap főszerkesztője beszélgetett Sándor Istvánnal, aki pozsonyi kapcsolatait még az 1990-es években, a magyarnándori Magyar–Szlovák Regionális Vásár és Kiállítás főszervezőjeként alapozta meg, a határmenti együttműködést pedig azóta is kiemelkedő jelentőségűnek tartja.

Balról jobbra: Varga Tibor, a pozsonyi magyar nagykövetség tanácsosa, Gregor István Ipolyság, Pásztor Béla Veresegyház polgármester és Sándor István, Magyarnándor polgármestere

Magyarnándor.

A kongresszuson Szlovákia valamennyi közjogi méltósága részt vett– mondta Sándor István. – Ott volt a miniszterelnök, a köztársasági elnök, a pozsonyi parlament vezető tisztségviselői, több országgyűlési képviselő, miniszter, a nagykövetek közül a magyar, a bolgár, a német, valamint az állami szervek és az önkormányzatok szociális partnerei is. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) 28. kongresszusát Pozsonyban, az Incheba Expo Aréna kongresszusi központjában tartották.

Sándor István, Magyarnándor polgármestere (Fotó: Faragó Zoltán)

– Mit kell tudnunk erről az önkormányzati szövetségről?

Szlovákiában 2765 önkormányzat működik, ezek 95 százaléka a ZMOS tagja. A kongresszuson polgármesterek vettek részt, mintegy nyolcszázan jöttek el!

A résztvevőket Michael Sykora, a ZMOS elnöke köszöntötte, a polgármesterek tanácskozásán felszólalt Robert Fico miniszterelnök is. Ő a köztársasági elnökkel együtt megköszönte valamennyi polgármester munkáját, amit a településük fejlődése érdekében, az ott élő emberek javára végeztek és végeznek.

Az államfő azt is elmondta, hogy mivel Szlovákia gazdasága erősödik, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az emberek és az önkormányzatok is érezzék a gazdasági fejlődés eredményeit!

–Mi tűnik követendőnek mindabból, ami a konferencián hallott?

Elhangzott továbbá, hogy a jövőben Szlovákiában egyszerűsíteni szeretnék a pályázati eljárások és a közbeszerzések során lefolytatandó eljárások menetét. Szó szerint az hangzott el, hogy „az európai uniós alapokhoz való hozzájutás folyamata hosszadalmas, bonyolult, lassú és bürokratikus.” Emellett nagyon fontos az is, hogy az önkormányzatok hogyan használják fel az uniós pénzeket, Robert Fico azt is felajánlotta a polgármestereknek, hogy az állam és az önkormányzati szervek közösen oldják meg az előttük álló feladatokat. Magyar szempontból fontos, hogy kiemelte a Visegrádi Négyek – Magyar-, Lengyel-, Csehország, valamint Szlovákia – összefogását, az érintettek fejlődése érdekében. A kormány célja, hogy az önkormányzatok gazdálkodása stabil legyen, ezért a személyi jövedelemadóból befolyó bevételek 70 százalékát a jövőben is az önkormányzatok kapják meg.

– Sokat hallani a szlovák gazdaság fejlődéséről, de ott is nagy eltérések vannak egyes vidékek között…

A hátrányos helyzetű járásokkal a jövőben kiemelten kívánnak foglalkozni a kormány és a kormányzati szervek. Az önkormányzati szövetséggel már megállapodtak, hogy többlettámogatásokat kapnak a kistelepülések, a hátrányos helyzetben lévő járások, azok, ahol magas a munkanélküliség és emiatt nincsenek adóbevételek. Az elmaradott régiók fejlettségéhez igazodó, integrált regionális operatív programok megvalósítását tűzték célul, ezek a vidékfejlesztés célját szolgálják. A megvalósításukhoz szükséges pénzügyi és egyéb eszközöket a kormányzat biztosítja. Emellett a gazdasági téren elmaradott járások számát 12-ről 17-re emelik, itt célul tűzték ki a munkanélküliség csökkentését, új munkahelyek létesítését is.

A miniszterelnök hozzászólásában felhívta a polgármesterek figyelmét az óvodai férőhelyek bővítésére, a többfunkciós gyermekjátszóterek építésére, amelyeket kormányzati támogatással, pályázati forrásokból kívánnak majd megvalósítani.

Érdekességként azt is bejelentette, célul tűzik ki, hogy minden iskolás fiatal tanuljon meg síelni. Ehhez a programhoz az állam biztosítja a pénzügyi forrásokat. Az nem tisztázott még, hogy 2020 után milyen források állnak rendelkezésre. Az érdekek megkívánják azt is, hogy az Európai Unió tagja maradjon az ország.

–Az önkormányzatok működésében tapasztalható valami jelentős eltérés Magyarország és Szlovákia között?

Be kívánják vezetni a polgármesterek korkedvezményes nyugdíját, vagy közszolgálati járadékát, már két-három ciklus kitöltése után. Ezeket a terveket a kormány támogatja, az egyeztetések folynak róla.

Az önkormányzatok gazdálkodása és működése Robert Fico véleménye szerint stabil. Elmondta azt is, hogy olyan törvényi változásokat semmiképpen nem támogat, amelyek az önkormányzatokat hátrányosan érintik. Kiemelt feladatnak tekinti viszont a jövőben olyan új, regionális iskolák létrehozását, amelyek a jelenlegi szakmunkásképzést megreformálnák. Ezeket a vállalatok, a cégek, a vállalkozók munkaerőigényeinek megfelelően kívánják megvalósítani.

–Miről adott tájékoztatást a köztársasági elnök?

Andrej Kiska hozzászólásában kifejtette, hogy nem elég a megoldásokon dolgozni, eredményeket kell elérni! Az oktatási rendszer reformját és a minőségi egészségügyi ellátás régiónkénti biztosítását kiemelte beszédében.

Ami az egészségügyet illeti, Szlovákiában is jelentős az orvoshiány…

–Mik még a pozsonyi  tervek a jövőt illetően?

Nem tisztázott, hogy 2020 után milyen források állnak rendelkezésre? Az országnak nem áll szándékában, hogy kilépjen az Európai Unióból.

A tanácskozáson az is elhangzott, hogy „az önkormányzat addig önkormányzat, amíg pénzügyileg stabil és erős!”

– Ön mit tart hasznosíthatónak mindabból, amit Pozsonyban tapasztalt?

Örülnék annak, ha a magyarországi önkormányzati vezetők is találkozhatnának évente egyszer a legfőbb közjogi méltóságokkal! A konferencián egyáltalán nem söpörték a szőnyeg alá a problémákat, a kritikusok is megszólaltak, ami szintén előbbre viheti a dolgokat, mert, ha beszélünk a kitűzött célokról, sokkal könnyebb azokat meg is valósítani!

A konferencia további jelentősége, hogy a határmenti együttműködés fejlesztésére vonatkozóan is első kézből szerezhettünk információkat. Érdekességképpen elmondanám, hogy felvidéki testvértelepülésünkkel, Ipolynyékkel idén ünnepeljük majd a kapcsolat fennállásának ötvenedik évfordulóját.

Előbbiek mellett az 1992 és ’98 között megszervezett Magyar–Szlovák Regionális Vásár és Kiállítás a mai napig ismerős még a határ mindkét oldalán. Minden évben felkeresték Magyarnándort egyes közjogi méltóságok, többször járt itt valamelyik ország köztársasági elnöke, így Göncz Árpád, Mádl Ferenc, Mihal Kovác is. Az ismertség és az elismertség pedig a kapcsolatok javítását, felelevenítését, az együttműködés lehetőségét is hordozza, ami mindenki számára előnyös!

 

Szerző: Faragó Zoltán

Forrás: nhc24.hu