Előrelépés az önkormányzati köztisztviselői bértárgyaláson
Második alkalommal folytattak egyeztető tárgyalást a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), az önkormányzati szféra országos érdekszövetségei és a Belügyminisztérium képviselői 2017. július 27-én. A Belügyminisztériumban tartott, az önkormányzati hivatalokban foglalkoztatott köztisztviselők bérrendezéséről szóló egyeztetésen Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke olyan javaslattal élt, amely akceptálja a szakszervezet sztrájkkövetelésében foglaltakat, és azzal egyetemben beleilleszthető a mostani, önkormányzati autonómiát nem bántó finanszírozási rendszerbe.
A 2017. július 14-én megtartott sztrájkot megelőző első egyeztetésen nem született megegyezés, ekkor javasolta a Belügyminisztérium, hogy a tárgyalások – a 2017. július 17-ei sztrájkot követően – két hét múlva folytatódjanak. A 2017. július 27-ei második egyeztető tárgyaláson – melyen a belügyi tárcát Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár képviselte – Schmidt Jenő javaslatot tett, melynek részleteit az alábbiak szerint összegezte az egyeztetést követően:
Kiindulási alap, hogy Magyarországon 1302 önkormányzati hivatal működik, amelyből 303 olyan hivatal van, ahol béreltérítéssel tudnak élni a dolgozóik irányába. Ez azt jelenti, hogy 999 hivatalnál 9 éve ugyanannyi a bérjövedelem, tehát 38.650 forint a köztisztviselői illetményalap. 2013-tól feladatfinanszírozási rendszerben kapják a támogatást az önkormányzatok, ez alapján hiába van köztisztviselői illetményalap, annak megfelelően kapják a támogatást az önkormányzatok, egy köztisztviselő után jelen pillanatban évente 4.580.000 Ft-ot. Ebből adódóan, mivel 2013-ban ez változatlanul az akkori illetményalaphoz lett hozzárögzítve, az önkormányzati köztisztviselők kilenc éve ugyanabban a bérstruktúrában vannak, a számuk megközelíti a 18.000 főt – mondta Schmidt Jenő.
A TÖOSZ javaslata a következő volt, amit az önkormányzati érdekszövetségek jelen lévő tagjai is elfogadtak: ebben a mostani finanszírozási rendszerben nem lehet az illetményalaphoz hozzányúlni, mert annak továbbgyűrűzését jelen pillanatban sem a költségvetési törvényen, sem pedig a kormányzati szándékon nem lehet keresztülvinni, hiszen minden önkormányzat önálló autonómiával rendelkezik ezekben a kérdésekben is – ismertette az elhangzottakat a TÖOSZ elnöke.
Hozzátette: ha megvizsgáljuk azt, hogy 4.580.000 forintos, kimondottan köztisztviselőre fordítandó támogatási rendszerből 70%-a bér és járulék, 30 % a dologi rész , az azt jelenti, hogy 3.200.000 forint nagyságrendileg a bér és járulékköltség. A szakszervezet igényét figyelembe véve, ha ezt megemeljük 25%-kal, az azt jelenti, hogy 2017 október 1-től 800.000 forinttal emelkedne az éves támogatása a jelenlegi 4.580.000 forintnak. Tehát 2017. október 1-jétől 5.380.000 forint lenne a köztisztviselőkre kapott támogatása egy főre vetítve az önkormányzati szektornak.
Arra a kérdésre, hogy mennyi ennek az államháztartási vonatkozása, Schmidt Jenő elmondta: a kormányzat 25.000 fő köztisztviselőnek a finanszírozásával számol, így azt 800.000 forinttal megszorozva látható, hogy 3 milliárd forintba kerül az emelés összesen az államnak 2017-ben, amihez nem kell költségvetési törvényt módosítani, ugyanis kormányhatározattal odaadható az önkormányzatoknak. A Belügyminisztérium tisztában van azzal, hogy mekkora létszámot engedett az önkormányzati hivataloknál. 2018. január 1-jétől, (azért vannak megbontva a dátumok, mert 2018 január 1-jétől már egész évet jelent költségvetés szempontjából) tekintettel, hogy a bérrendezések miatt plusz 12%-os béremelésre lenne szükség.A javaslat az, hogy az év első napjától az 5.380.000 forint állami támogatás 400.000 forinttal emelkedjen meg, ami azt jelenti, hogy 2018. január 1-jétől az egy főre jutó állami támogatás az önkormányzati köztisztviselői szférában nagyságrendileg 5.780.000 forint lenne. Ennek a 25.000 főre vetített éves kihatása 30 milliárd forint, viszont itt kellene élni a beszámítás rendszerének átalakításával a 2018. évi költségvetési törvény módosításával, hiszen az a 303 önkormányzat, amely jelen pillanatban is meg tudja adni a többletforrásokat, azokat arányosan kellene csak támogatni. Ezért a beszámítási összegből matematikai módszerrel hozzávetőleg 7 milliárd forintot be lehetne számolni az önkormányzati szektornak. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési finanszírozási igény2018. január 1-jétől plusz 23 milliárd forint lenne – mondta az elnök.
Ezen logika mentén 2019. január 1-jétől egy 7-8%-os emelésre lesz még szükség, ami nagyjából 220.000 forintot jelent. Így 5.780.000 forintról 2019. január 1-jétől 6.000.000 forint lenne az egy köztisztviselőre juttatott feladatfinanszírozási forrás. Ennek a költségvetési kihatása beszámítással együtt 27 milliárd forint összesen 2019-ben.
Azt gondoljuk, hogy ez a javaslat támogatható a kormányzat számára, hiszen a költségvetési mozgástere szinte hibahatáron belül van, rendezi ugyanúgy a béreket. Igaz, hogy önálló az önkormányzati rendszer, de tekintettel a feladatfinanszírozásra az állami támogatást csak oda tudja fordítani az önkormányzat, ilyen módon a differenciált bérszabályzás is megjelenik a polgármesteri és közös önkormnyzati hivatalokban, így nem az életkort és a végzettséget finanszírozza, hanem az elvégzendő munkának a nagyságát – hangsúlyozta Schmidt Jenő.