A 2017. szeptember 13-ai TÖOSZ Elnökségi ülés összefoglalója

Az elmúlt időszak önkormányzatokat és szövetséget érintő kérdéseit érintően elsődleges volt a köztisztviselői bérek kérdése. Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke összefoglalójában elmondta, a kérdés már kormányülésen is téma volt, és első olvasatban a javaslat nagy valószínűséggel hasonló lesz, mint amit a TÖOSZ kezdeményezett. Az összeg és a bevezetés módja nem ismert, de nagyon bízik abban, hogy január 1-től megtörténik a köztisztviselői béremelés.

Probléma továbbra is az egészségügy finanszírozásának kérdése, legfőképpen a háziorvosi ügyelet. Igaz, hogy az alapellátás az önkormányzatoknál van, de a legkisebb ráhatásuk van mind a pénzügyi részére, mind a feladatellátásra. Ezért a TÖOSZ a háziorvosi ügyletnek az újragondolását és megváltoztatását fogja kezdeményezni az Emberi Erőforrások Minisztériumánál. Ötvenezres populáció alatt életképtelen a finanszírozás, ami az önkormányzatoknak nagyon sok pénzébe kerül – hívta fel a figyelmet Schmidt Jenő.

Közműszolgáltatások és közszolgáltatások terén az Elnökség érintette a víz- és szennyvízszolgáltatásokat, a hulladék, a kéményseprés kérdését. Schmidt Jenő szerint az látszik, hogy 2018 tekintetében már valószínűleg lesznek olyan intézkedések, amelyek csökkentik a kirótt adóterheket. Az önkormányzatok sok pénzt tesznek bele az közműszolgáltatások finanszírozásába, és 2019. január 1-jétől vélhetően a rendszer átalakításában a bevételi oldalhoz, a „befagyasztáshoz” is hozzá kell majd nyúlni. A következő félév során kiderül, hogy mi az, ami változni fog, de az biztos, hogy az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatások tekintetében, ivóvízhálózat rekonstrukcióban nagy elmaradásban vannak az önkormányzatok. A hulladékszállítás tekintetében pedig jön a második kör, a nagyobb egységeknek az összeolvadása, összevonása, körülbelül negyven nonprofit közszolgáltató fog maradni Magyarországon – mondta az elnök.

Érzékeny téma volt továbbá az ASP2 egységes gazdálkodási szakrendszer, amely nehézkesen működik, rengeteg adatrögzítési probléma van. Schmidt Jenő rámutatott: igaz, hogy az államháztartás számviteli rendszerének eleget tesz, de a helyi önkormányzatok vezetői felé az információs rendszert nem ámogatja, nehéz a gazdálkodással kapcsolatos adatokat kinyerni a rendszerből. Kiemelte: az ASP2 rendszer bevezetésére 2018. január 1-jétől a nagyobb települések is számíthatnak. Látható, hogy lesznek 2018-ban a mérlegkészítéskor biztosan fennakadások, a bírságok tekintetében lépni kell, mert az önkormányzatok körülbelül 30 százalékánál nincs –a Magyar Államkincstár által is elismerten – megfelelő pénzügyes. Ami annyit jelent, hogy a könyvelést valószínűleg nem lehet csak bírságolással kikényszeríteni, hanem hathatós segítséget is kell nyújtani. A Magyar Államkincstárnak el kell majd látnia ezt a szolgáltatást azoknál a településeknél, ahol ezt nem lehet megoldani – mondta a TÖOSZ elnöke. Rámutatott: államháztartási pénzügyes képzés nagyon régóta nincs Magyarországon, ezt az Államkincstár is felvetette, és el fog indulni a szegedi egyetemen egy ilyen jellegű képzés. Erre ösztönözni kell a közgazdász végzettségűeket, hogy végezzék el, ezt pedig egyféleképpen lehet ösztönözni, magasabb jövedelmi szinttel, ehhez pedig a köztisztviselői béreket is rendezni kell - mondta.

Az elektromobilitás hazai fejlesztése, az elektromos közlekedés társadalmasítása önkormányzati vonatkozásai címmel tartott előadást Deák László, a e-Mobi Elektromobilitás Nonprofit Kft. műszaki főtanácsadója, aki elmondta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium tulajdonában álló e-Mobi Elektromobilitás Nonprofit Kft (www.e-mobi.h   azon dolgozik, hogy elősegítse a villamos gépjárművek elterjedését illetve  az azokhoz szükséges infrastruktúra kiépítését.

A TÖOSZ és a PB gázzal foglalkozó FLAGA Hungária Kft. együttműködésében kidolgozott koncepciót mutatta be az Elnökségnek Novák József palackos gáz értékesítési üzletág-igazgató és Böszörményi Zoltán Key Account Manager a FLAGA részéről. A kezdeményezés háttere, hogy 2017. július 1-jével életbe lépett jövedéki törvény módosítása tiltja a jövedéki termékek, így a palackozott pébégázok mozgóbolti értékesítését. A jogalkotó döntésének eredményeként megszűnik a házaló – „csilingelő”- kereskedelmi tevékenység, melynek következtében főként a kisebb lélekszámú települések lakosai maradnak – a szabványi előírásoknak megfelelő – palackos pébégáz nélkül. A módosítás értelmében számos, főként a kisebb lélekszámú települések gázellátottsága válik bizonytalanná. Ezt megelőzendő, a TÖOSZ és a FLAGA közös koncepciót dolgozott ki. A közös program lényege a fogyasztók lakóhelyéhez legközelebbi beszerzési pontok – gázcseretelepek – létrehozása. Kezdeményezésünk célja kettős: egyrészt szeretnénk, ha megbízható forrásból, a szabványnak megfelelő minőségben, a lakóhelyükhöz közel tudnák a fogyasztók beszerezni a palackozott pébégázt, másrészt lehetőséget szeretnénk biztosítani a helyi önkormányzatoknak az értékesítési folyamatban való aktív részvételre. A FLAGA és a TÖOSZ vezetői felhívták a figyelmet, hogy az érintett települései önkormányzatok vezetői hamarosan megkapják a viszonteladói együttműködésről szóló ismertetőt, technológiai háttér-információkat, és a TÖOSZ-on keresztül, egyszerű kapcsolatfelvétel útján jelezhetik érdeklődési szándékukat.

Schmidt Jenő hozzátette, nagy valószínűséggel a falugondnoki szolgálatok tudják majd az önkormányzatok részéről ellátni a vonatkozó feladatot, és bízik benne, hogy a 2000 kistelepülés közül nagyon sokan fognak élni ezzel a lehetőséggel, ugyanis két-három hónapon belül ki fog derülni, hogy ez hiányszolgáltatás lesz minden településen.