Sikerrel zárult a TÖOSZ klímastratégiai képzése
Sikerrel zárult norvég-magyar együttműködéssel a hatékony helyi válaszokért a klímaváltozás kihívásaira című projektünk keretében megtartott háromszor kétnapos képzéssorozatunk. A 2017. december 12. és 2018. február 21. között szervezett képzéseken polgármesterek, alpolgármesterek és környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek vettek részt.
Kutatások szerint a klímaváltozás szempontjából hazánk Európa egyik legsérülékenyebb országai közé tartozik. A felkészülés elkerülhetetlen. Mégis: a rendelkezésre álló információ kevés vagy hiányos, a hazai önkormányzatok és döntéshozóik nincsenek kellőképpen informálva a klímaváltozás településüket, vagy akár hétköznapjaikat érintő káros hatásairól. Ez a képzés erre a problémára próbált meg választ adni. A norvég-magyar együttműködéssel (EGT és Norvég Alap 2009-2014 Kétoldalú Kapcsolatok Nemzeti Alapja, COOPER konstrukció) a hatékony helyi válaszokért a klímaváltozás kihívásaira című projektünk keretében megvalósított képzés folyamán a résztvevők elsősorban saját településük problémáinak megoldására összpontosítottak, konkrét, településükre szabott intézkedéseket dolgoztak ki a környezeti változásokra való felkészülés érdekében. A képzés során helyi, példamutató kezdeményezéseket is meglátogathattak a résztvevők.
A képzés az alábbi tématerületeket érintette:
- Éghajlatváltozással kapcsolatos szakmai ismeretek (hazai kihívásokra fókuszálva)
- Települések sérülékenységének vizsgálata melyek a településé legkritikusabb pontjai?
- Alkalmazkodóképesség javítása (működő jó példák bemutatásával)
- Stratégiakészítés
- Konkrét intézkedési terv kidolgozása a település sérülékenységének csökkentésére (ütemezés, forrásteremtés, érintettek stb.)
- kommunikációs készségek és eszközök a klímavédelem területén
A képzési program az Energiaklub által kidolgozott módszeren és tananyagon alapult. 2016-ban az Energiaklub a TÖOSZ-szal partnerségben a Klímaválasz program keretében egy sikeres projektet valósított meg magyar önkormányzatoknak azzal a céllal, hogy időben felkészülhessenek a klímaváltozás településüket érintő káros hatásaira.
Az első alkalommal a résztvevők megtanulhatták az éghajlatváltozással kapcsolatos alapismereteket, tisztázták a főbb fogalmakat (kitettség, érzékenység, alkalmazkodási kapacitás, sérülékenység) Jó példaként megismerhették a Szekszárdon már évek óta jól működő Klímakör tevékenységét, amely rávilágított arra, hogy a sikeres klímaprogramok kulcsa, hogy az adott település lakói minél érzékenyebben legyenek az éghajlatváltozás problémáira. A Klímakör ezért számos olyan programot szervez a városban, amely a lakosság környezeti érzékenységét és tudatosságát erősíti.
A résztvevők az első képzésen két közeli közteret is megvizsgáltak hőhullám és intenzív csapadék szempontjából és a tapasztalatokat kiscsoportos munka keretében osztották meg egymással, különböző intézkedési ötletek összegyűjtésével.
A második képzésen norvég partnerek is részt vettek, akik konkrét esettanulmányok segítségével mutatták be az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiáját, a társadalmi bevonás szerepét és jelentőségét a stratégiák készítésébe. Larvik és Hå települések önkormányzatai a szélsőséges időjárás miatt kialakult árvíz helyzet kapcsán konkrét lépéseket dolgoztat ki, majd energiaügyi tervek is készítettek az elkövetkező évekre vonatkozóan.
Norvégiában nagyon nagy jelentősége és szerepe van az állampolgárok bevonásának a stratégiák készítésébe. Az önkormányzatok rendszeresen tájékoztatják a lakosságot a szélsőséges időjárással, árvízekkel és egyéb lehetséges kockázati tényezőkkel kapcsolatban.
Az Energiaklub kommunikációs szakértője hangsúlyozta a kommunikációs elvek fontosságát, gyakorlati példákkal illusztrálta a nyilvánosság előtti beszéd szabályait.
A résztvevők pedig ezután konkrét gyakorlaton keresztül is kipróbálhatták magukat abban, hogy egy szélsőséges időjárással kapcsolatos éghajlati jelenséget (nagy vihar, hőségriadó, súlyos aszályhelyzet, nagy mennyiségű lezúduló esővíz, hóvihar) hogyan kell kommunikálni a lakossággal, milyen akció- és intézkedési terveket kell kidolgozni.
Az utolsó képzési napon a résztvevők az Energiaklub szakértőjének közreműködésével a saját településükre vonatkozó adaptációs akcióterven dolgoztak.
A képzés eredményeként minden résztvevőnek a megszerzett ismeretek birtokában egy, a saját településére vonatkozó települési mini stratégiát kell kidolgozni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás céljából. A résztvevők ehhez kaptak egy részletes útmutatót is.
A képzés végén dr. Gyergyák Ferenc főtitkár és a workshopot vezető Pej Zsófia, az Energiaklub szakértője a résztvevők teljesítménye, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás iránti elkötelezettségük méltatása mellett átadták a workshop elvégzését tanúsító okleveleket. A TÖOSZ főtitikára egyúttal köszönetét fejezte ki a képzés vezető trénerének, a norvég partnerszervezetnek és a TÖOSZ munkatársainak a program megvalósításáért.