Kiszámítható béremelést kérnek az önkormányzatok

– Örülünk a 11 milliárd forintnak, de garanciát szeretnénk kapni arra, hogy a béremelést a munkavállalók meg is kapják – jelentette ki lapunknak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke. Lapunk a napokban írta meg, hogy 11 milliárd forintot biztosít jövőre a kormány a szerényebb anyagi helyzetű önkormányzatok köztisztviselői béremelésének támogatására, a forrásra pályázni lehet. Boros Péterné ezzel kapcsolatban kiemelte azt is: nemcsak ott kellene kiegyenlítő forrást biztosítani, ahol egyáltalán nem növekedett a kereset.

Szavai szerint meg kellene nézni azt is, hogy mi van azokkal az önkormányzatokkal, amelyek saját erőből emelték ugyan a fizetéseket, de eltérő mértékben, ami még a fővárosi kerületeknél is tetten érhető. – Fontos az is, hogy a béremelés forrásigényét ne csak úgy biztosítsák, hogy a tehetősebb önkormányzatoktól elvonják a pénzeket, hanem az állam is tegyen hozzá saját összeget, és azt ne pályázati úton osszák szét. Éppen ezért mind a tervezett emelés technikája, mind a volumene miatt további tárgyalásokra lesz szükség – tette hozzá az MKKSZ elnöke.

Örömét fejezte ki a 11 milliárd forintos keretért Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke is, mert „valakik mégiscsak több pénzt kapnak, és valószínűleg nem is kevesen”. – Ugyanakkor azért ráncoljuk a homlokunkat, mert általános, mindenkire kiterjedő, jól értelmezhető és alkalmazható szabályok mentén végül mégsem született egységes megoldás. Mi így inkább első lépésként tudjuk elfogadni ezt a tervezetet, de továbbra is központi, egységes, átfogó és kiszámítható megoldást szeretnénk. A tervezhetőség nagyon fontos, mert félő, hogy egy ilyen, pályázaton alapuló, nem mindenkire kiterjedő program ellentéteket, viszályokat szül – fogalmazott Szabó Gellért.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke szerint ezzel a megoldással az állam ad is, meg nem is, látszik is, meg nem is. – Nem lehet majd azt mondani, hogy nem történt semmi, de valójában mégis arról lesz szó. Egyrészt az állam nem forrást biztosít a béremeléshez, hanem elvon pénzeket a tehetősebb önkormányzatoktól, és azt adja vissza pályázati úton. Másrészt ha a béralap és a szorzók maradnak, akkor kérdéses, hogy miként lesz ebből keresetnövekedés. Ezen még mindenképpen dolgozni kell – jegyezte meg Schmidt Jenő. Szerinte gondot jelent azt is, hogy ez a 11 milliárd forint csak egy évre szól, és nagy kérdés, mi lesz utána.

– Erre munkabéremelést nem lehet alapozni, mert ha egy év múlva nem lesz erre forrás, akkor kérdés, hogy miből fogják fizetni az önkormányzatok a megemelt béreket. Ezzel csak a települések hiánya növekedne. Éppen ezért nem szépségtapaszra, hanem valódi megoldásra van szükség – mutatott rá a TÖOSZ elnöke.

Forrás: magyaridok.hu