Egyeztettek az önkormányzati szövetségek

2019. 01. 17. | TÖOSZ hírek

Ülésezett az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) Önkormányzati Oldala, amelynek tagjai az országos önkormányzati érdekszövetségek vezetői. A TÖOSZ Önkormányzati Információs és Koordinációs Központban tartott 2019. január 16-i eseményen nyolc szövetség képviselője tárgyalt olyan kérdésekről, mint a minimálbér emelésének hatása, vagy a Magyar Falu Program aktualitásai.

Több mint egy év szünet után ismét ülésezett az ÖNET Önkormányzati Oldal Elnökök Tanácsa. Az ülést az ÖNET Önkormányzati Oldal soros elnöki tisztségét 2019-ben betöltő Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke hívta össze első intézkedéseként. Az ülésen a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége részéről Morovik Attila alpolgármester (Budapest XXI. kerületi Önkormányzat), a Kisvárosok Szövetsége részéről Lipők Sándor elnök, a Községek és Kistelepülések Országos Önkormányzati Szövetsége részéről Csomor László elnök, a Magyar Faluszövetség részéről Szabó Gellért elnök, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége részéről dr. Gémesi György elnök és Sándor Zsuzsanna titkár, a Megyei Jogú Városok Szövetsége képviseletében Papp Erika főtitkár, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége részéről Fehérvári Tamás elnök, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége részéről Schmidt Jenő elnök és dr. Gyergyák Ferenc főtitkár vettek részt.

A jövő évi társelnökségről

A kialakult gyakorlat szerint az ÖNET következő évben soros társelnökének megválasztásáról a tárgyév elején dönt az Elnökök Tanácsa. Tekintettel az idei önkormányzati választásokra, idén nem az társelnök személyéről, hanem a társelnököt adó szervezetről határoztak. A döntés értelmében a Megyei Önkormányzatok Szövetsége biztosíthatja 2020-ban a társelnököt, amikor erről már dönteni lehet, a választásokat követően – erről állapodtak meg a szövetségi vezetők.

A minimálbér és garantált bérminimum emelésének hatása az önkormányzatok költségvetésére

A minimálbér és a garantált bérminimum 8 %-kal történt emelése minden munkáltatót, így az önkormányzatokat is többletkiadásra kényszeríti. Ez különösen a saját bevétellel nem vagy alig rendelkező önkormányzatok esetében okozhat olyan mértékű gazdálkodási gondokat, ami a működőképességet veszélyezteti. Ezt támasztják alá a települési önkormányzatok polgármestereinek tapasztalatai is.

A 2019. évi központi költségvetésről szóló 2018. évi L. törvény 2. számú melléklet III. 3. o) pontja (Kiegészítő fajlagos összegek) általános kiegészítésként biztosít adott összegű támogatást a jelzett feladatot ellátó önkormányzatoknak a 2017-18. évi minimálbér és garantált bérminimum összegét érintő intézkedések okán. Az ÖNET Önkormányzati Oldal Elnökök Tanácsa megkereséssel fordul a Kormányhoz, melyben a feladatellátáshoz további kiegészítő támogatás megállapítását és biztosítását kéri a 2019. évre.

A képen balról jobbra: Csomor László, Fehérvári Tamás, Morovik Attila

CEMR tagság

A magyar országos önkormányzati szövetségek nemzetközi tevékenységének része a CEMR (Council of European Municipalities and Regions) – Európai Települések és Régiók Tanácsa tagság. A CEMR a legrégebbi és legszélesebb körű szövetség a helyi és regionális önkormányzatok részvételével Európában.Az érdekérvényesítés és a CEMR eseményein való részvétel erősítése, mint megfogalmazott célkitűzés mellett, a korábbi évekhez hasonlóan az önkormányzati Szövetségek együttműködési megállapodást írnak alá az általuk képviselt önkormányzatok nemzetközi és európai érdekérvényesítő képességének növelése érdekében. A szövetségek szükségesnek tartják a Belügyminisztérium (BM) által biztosított pénzügyi támogatási alap közös nemzetközi ügyekben történő hatékony és átlátható felhasználását, és a TÖOSZ-t bízzák meg a BM által biztosított keret kezelésére, az azzal kapcsolatos feladatok koordinálására.

Magyar Falu Program

A szövetségek a napirend kapcsán megvitatták, miként látják megvalósíthatónak – Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos által is többször hangsúlyozott –  komplexitás, térségi szemlélet, és főként a valós helyi gondok orvoslásának elveit. A napirend előterjesztésében hangsúlyosan szerepelt: „ezek a szempontok egyébként mind megjelennek az önkormányzati érdekszövetségek képviselői és szakértők részvételével, a TÖOSZ szervezésében készült szeptember 25-i javaslatcsomagban, amely dokumentummal a Magyar Falu Program hosszú távú koncepciójának megalkotásához is iránymutatást akartunk adni a Kormánynak”.

A kormányzati híradás szerint idén február közepén várhatóak az első pályázati felhívások. Ezek az 1669/2018. (XII. 10.) Korm. határozatban megjelölt közszolgáltatás-fejlesztési témakörök mentén biztosítják a támogatások megcélzását, hiszen a Falusi Útalap első beruházásainak címzettje az 1792/2018. (XII 21.) Korm.  határozat  szerint a Magyar Közút NpZrt. A fentieknél jóval összetettebb és távlatosabb célkitűzésre utalnak a Magyarország egyes területei közötti gazdasági egyenlőtlenség csökkentéséről szóló 1743/2018 (XII. 20.) Korm.  határozat pontjai. A szövetségek várják a pályázati kiírásokat, ami a hosszú távú tervezés kereteit megadva az érintett pályázók szintjére bízza annak a kérdésnek az eldöntését is, hogy „mit fejlesszünk?”.

Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke

Takarékszövetkezeti kirendeltségek, orvosi ügyelet

A Takarékszövetkezetek bezárásával kapcsolatban számos polgármesteri panasz érkezett a Magyar Faluszövetséghez – erről számolt be Szabó Gellért. Az elnök szerint mindez nem most kezdődött, azonban, mint mondta: „nem szűnnek a jelzések, amelyek a lakossági felháborodásokat tükrözik. Mit lehet tenni? – tette fel a kérdést. Amíg posta van a faluban, addig van remény helyben a banki ügyintézésre? Ehhez képest felháborodás van, de állami vezetők részéről nem foglalkozik ezzel senki.”

Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke

Schmidt Jenő TÖOSZ elnök szerint a takarékszövetkezetek átszervezése még tart. Mint mondta: ATM kihelyezését egy kereskedelmi bank elbírhatná ugyan, de meglátása szerint nem fognak elhelyezni. A másik irány a posta lehet – vélekedett az elnök.

Az orvosi ügyeletek finanszírozása tekintetében egyetértés volt az e célra rendelkezésre álló állami források belső átalakításának szükségességéről, de talán még fontosabb a vonatkozó szabályozás felülvizsgálata.