Schmidt Jenő szerint a magyar vidék legnagyobb problémája az elvándorlás és az elöregedés

2019. 01. 16. | A TÖOSZ a médiában

Érdekes lesz az előttünk álló esztendő, ezt a véleményt Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke fogalmazta meg minap, amikor Pacsán járt a város új évet köszöntő fogadásán - írja a zaol.hu hírportál.

Nem mindegy milyen beruházások készülnek el

Az 1989 márciusában alakult, és a 3 millió ember lakóhelyét jelentő 1700 települést összefogó szövetséget 2011 óta irányító Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere érdeklődésünkre úgy fogalmazott, az önkormányzatok működése szempontjából semmi új nem várható. Az állami támogatások az előző évhez hasonló nagyságúak lesznek, és a feladatok struktúrájában sem lesz módosulás, ám a választás miatt nem mindegy, milyen beruházások készülnek el és hogyan, ráadásul a települések üzemeltetésben részt vevő közmunkások száma ez évben jelentősen csökkenni fog Magyarország jelentős részén.

– Az olyan kötelező feladatra, mint a hulladékszállítás, az ivóvíz- és a szennyvíz-szolgáltatás vajmi kevés befolyása van az önkormányzatok nagy részének, míg a többi feladat, az óvoda, bölcsőde, kulturális intézmény fenntartása, a település üzemeltetése megmarad – fogalmazott.


– A települések adóerő-képessége eltérő, az iparűzési adóból származó éves közel 1000 milliárd forint 90 százalékát a 3178 település 10 százaléka szedi be. Emiatt óriási differenciált eltolódás mutatkozik az önkormányzati rendszerben, amit a kiegyenlítő beszámítás rendszere sem tud teljesen kezelni. Az is komoly probléma, hogy a köztisztviselői bérrendezésben tíz éve nem történt változás, és idén sem várható, legfeljebb önerőből tudnának bért emelni az önkormányzatok. A mindenkire vonatkozó minimálbér emelése miatt viszont a bértábla összecsúszott, ami azt jelenti, hogy nagyjából mindenki ugyanannyit keres.

A hivatalok közötti feladatellátás

Az elnök úgy látja, az önkormányzati feladatok további koncentrálása idén és a választások után sem várható. Véleménye szerint később sem lesz további összevonás, mert a hét településsel járó feladatok sokasága annyi munkát jelent az önkormányzati hivataloknak, hogy ilyen átalakítás nem valószínű. Ehelyett szerinte a hatósági feladatokból kellene továbbiakat áthelyezni a kormányhivatalokhoz, s a két hivatal közötti feladatellátás összemosását kell letisztázni.

– Ezen a területen rendet kell tenni, hogy valóban csak az önkormányzati feladatokat kelljen a településeken ellátni – szögezte le Schmidt Jenő.

A fejlesztésekről szólva kiemelte, a területi operatív programok minden megyében segítenek pénzhez jutni, de elsősorban a városok nyertek sokat ezeken a pályázatokon. A vidék fejlesztését célzó Magyar falu program két részre bontható: egyik részéből 75 milliárd forintot lehet fordítani az út- és járdahálózatok felújítására és ugyanekkora összegre pályázhatnak az önkormányzatok százszázalékos támogatással az intézmények és az olyan infrastruktúra fejlesztésére, mint óvoda, bölcsőde, művelődési ház, közösségi tér, polgármesteri hivatal, emellett egyéb feladatirányos támogatások is megjelennek – magyarázta.

Elöregedés és elvándorlás

Schmidt Jenő szólt arról is, hogy a magyar vidék legnagyobb problémája az elvándorlás.

– Készítettünk komoly falutámogatási programot. Ennek két kardinális része van, a megélhetés és a lakhatás. Azt látni kell, hogy megélhetési szempontból főleg a járási székhelyek, a nagyobb települési központok jöhetnek számításba, de a biztos megélhetés csak kormányzati támogatással valósítható meg, így lehet letelepíteni vagy visszatelepíteni cégeket, mert munkahelyeket kell létrehozni. Emellett a lakhatás is megoldandó, amiben a bérlakások építése lehet az egyik út. A mi véleményünk szerint a kistelepüléseken élők megélhetési költségeit kell olyan alacsony szintre csökkenteni, hogy vonzó legyen odaköltözni. Például támogatandó a napelemek telepítése, a fűtési rendszerek korszerűsítése. Ipart is kell telepíteni ezekre a településekre, amit viszont az önkormányzatok maguk nem tudnak megtenni. Ezt azonban nem annyira elaprózottan kell megtenni, mint a tsz-melléküzemágak idején, hanem egy-egy településre koncentráltan, és ezzel együtt a környék közlekedési infrastruktúrája is fejlesztendő. Ebben a falugondnoki szolgálat megújítása is fontos, hiszen ők lennének azok, akik a tömegközlekedés egyes feladatait átvehetnék a mostani Volán-rendszer helyett – sorolta.

Schmidt Jenő a települések elöregedésének problémájára is reagált.

– Sajnos azt kell mondanom, ezzel sokat nem lehet kezdeni. Idősek otthona az egyik része a probléma kezelésének, és persze legfőképpen a fiatalok visszacsábítása. Ebben a meglévő ingatlanszerkezet kialakítása hozhat megoldást. Sok nagy területtel rendelkező portát találni ugyanis vidéken, ha ezeket mini gazdasággá alakítják, akkor biztosíthatják egy-egy család megélhetését – jelentette ki.

Az önkormányzati választás évében nem kerülhető el az sem, hogy a polgármesterek egy részének egzisztenciális kérdést is jelent a pozíció, vetettük fel.

– Ebből a rendszerből kiszállni képtelenség, ha valaki eltöltött benne három ciklust, utána már nagyon nincs lehetősége váltani. Ha bárhová el akarna menni dolgozni a környéken, akkor mindenki megijedne, hogy át akarja venni a helyét. Tehát nincs visszavonulási lehetősége a politikusnak, emiatt nem tehet mást, mint újra megméretteti magát. Persze ez szenvedély és felelősségérzet nélkül nem megy. Korábban javasoltuk, hogy akinek egy-két éve van nyugdíjig, azt engedjék el és fizessék ki, de a jelenlegi rendszer nem teszi lehetővé a korábbi nyugdíjazást. Ezért nem lehet mást tanácsolni, mint hogy mindenki döntse el maga, inkább otthon marad és pár év után elmegy nyugdíjba, vagy pedig indul újra a posztért. Én ezt az utóbbit tudom ajánlani a polgármestereknek, hiszen az utolsó három év munkában töltött idő sokat számít. Tehát induljon a választáson, de aztán fejezze be tisztességgel, amit vállalt, mert kutya kötelessége végigvinni a következő öt évet is – fogalmazta meg.

Arra a felvetésre, hogy a megválaszthatóság számát korlátozni kellene, mert ez kiszámíthatóvá tenné a jövőt a jelöltek és a választók számára is, Schmidt Jenő úgy reagált, ezt a nagypolitikában kellene elkezdeni.

– Ezeken a típusú településeken nem látom értelmét ennek a korlátozásnak, mert szinte nincs is utódlás. Látható, hogy aki egyszer elnyerte a település vezetését, az ott is marad, mert nincs, aki átvegye tőle a feladatokat. A kétezer lakosnál kisebb településeken a polgármester a mindenes, bármi probléma van, őt keresik, mert ez egész embert igénylő feladat, aki nem próbálta, az ezt el sem tudja képzelni – szögezte le végezetül.

Forrás: www.zaol.hu