Önkormányzati tapasztalatok Bulgáriából

A példás összefogás a több mint 10 éve működő program keretében lehetővé tette az innováció és tanulás iránt elkötelezett településvezetőknek és szakértőknek, hogy nemzetközi kitekintés közben értékeljék át saját fejlesztéseiket, terveiket. Egybehangzó véleményük volt ugyanis, hogy a bolgár önkormányzatoktól és szakértőktől sok hasznos tapasztalatra és információra tehettek szert.

A Program Irányító Bizottsága (tagjai ebben az évben: Belügyminisztérium Önkormányzati Államtitkársága, Belügyminisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkársága, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Magyar Önkormányzatok Szövetsége, Magyar Faluszövetség, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Homo Oecologicus Alapítvány, eDemokrácia Egyesület, Országos Polgárőr Szövetség) döntött úgy, hogy Bulgáriát választja a projektmenedzser által előkészített verziók és lehetőségek közül (három nyugat-európai országgal versenyzett a bolgár opció). Ennek fő oka az volt, hogy nézzünk rá egy olyan ország jó gyakorlataira, ami gazdaságilag még nálunk is nagyobb kihívásokkal szembesül. További érv volt, hogy Bulgáriában is hasonló metodikára épülő legjobb gyakorlatok versenyét hirdették meg. Így a kiinduló pont azok a díjazott önkormányzatok jó gyakorlatainak megtekintése volt, amik a 2019-es magyar program témaköreihez hasonló témában díjat nyertek Bulgáriában. A 2019-es magyar program témakörei voltak: idősügy, állampolgári részvétel, roma és nem roma önkormányzatok együttműködése és a közbiztonság. A közbiztonsági témakörben a Belügyminisztérium támogatása közvetlen pénzjutalom formájában került a nyertes önkormányzatokhoz, mivel a polgárőrséghez hasonló civil szervezeti jó gyakorlattal az uniós országokon belül nem találkoztunk. (A nyertesek listája a pályázati anyagukkal együtt elérhető itt. )

A bulgáriai tanulmányúton idősügyben Veliko Tarnovo, Szófia és Plovdiv, roma nem roma önkormányzati együttműködés területén Tundzha, Peshtera és Plovdiv, állampolgári részvétel terén pedig Montana, Tundzha és Peshtera tapasztalatait, példaszerű megoldásait ismerhették meg a résztvevők.

A tanulmányút résztvevői sokféle, különböző intézményből és feladatkörből érkeztek, így különösen érdekesek a személyes tapasztalataik, vagy az inspirációk, amiket akár a magyar delegáción belüli beszélgetésekből nyertek. A részletes feljegyzésből minden elhangzott információ elérhető itt, azonban a többi résztvevőt is arra buzdítjuk, hogy egészítse ki az alábbi gondolatokat a sajátjaival. Szervezőként és önkormányzati érdekvédőként foglaljuk össze a szakmai tapasztalatokat.

Önkormányzati rendszer, önkormányzati érdekképviselet Bulgáriában és Magyarországon

Az önkormányzati rendszerek összehasonlításakor szembetűnő, hogy holott a Balkán-félsziget északkeleti részén elhelyezkedő Bulgária területe (111 ezer km²) és lakosságszáma (7,8 millió fő) hasonló hazánkéhoz, a több település által alkotott bolgár önkormányzatok száma mindössze 265, miközben hazánkban 3178 települési önkormányzat van. Városaink számánál (346) is közel 25%-kal kevesebb a bolgár önkormányzatok száma. Bulgáriában az átlagos bolgár önkormányzat^, 25 településből áll és 26.000 lakosa van. Ezzel egyidőben az önkormányzatok 19%-ának 5.000 főnél kevesebb lakosa van (50 kistérség). A legtöbb bolgár önkormányzatnak 5.000 és 20.000 lakos közötti a népessége (55%).

Hazánkban az átlagos önkormányzat kb. 2600 lakossal bír, és az önkormányzatok 34%-a 500 lakos alatti, mindössze 9%-a az önkormányzatoknak bír 5000 főnél nagyobb lakosságszámmal. Miközben nálunk is, a lakosság 59%-a 10 ezer főnél magasabb lakosságszámú településen él.

Szerencsésebb az önkormányzati rendszer, mondhatnánk, hogy nem ennyire elaprózódott, mint a magyar falvak, ahol jelentős a kapacitás-hiány; ugyanakkor a problémák nagyon hasonlónak tűnnek. A polgármesterek minden hozzájuk tartozó, 350 főnél kisebb település élére kinevez egy képviselőt, a 350 főnél nagyobb települések esetén többségi szavazással választanak polgármestert. Hangsúlyosabbnak tűnik az alpolgármesterek szerepe. Törvény rögzíti az alpolgármesterek maximális számát: A kistérség polgármestere, illetve a városi kerület polgármestere alpolgármestereket nevez ki a következők szerint:

-          10000 lakosságszámig maximum két alpolgármestert;

-          100000 lakosságszámig maximum három alpolgármestert;

-          160000 lakosságszámig maximum 5 alpolgármester;

-          a fővárosi önkormányzatnál maximum 7 alpolgármestert nevezhet ki.

A helyi képviselők számában viszont míg Budapest Fővárosi Közgyűlés 33 tagú, addig Szófiában 61; vagy amíg nálunk 5000 lakosig 6 képviselő választható egy önkormányzatban, addig Bulgáriában 11.

Az önkormányzati kötelező feladatok köre nagyjából hasonló, és a finanszírozási rendszer struktúrája is.

Szerencsésebben alakult a bolgár önkormányzati szövetség (NAMRB) története a magyar érdekképviseletéhez képest. Egy szövetség tömöríti náluk az összes önkormányzatot az 1996-ban alapított szervezetben. A szövetség tevékenységeit 40 főből álló csapat és az önkormányzatok több mint 300 önkéntes szakértője végzi. Mindegyik rendelkezésre áll szolgáltatások, információk és konzultációk nyújtására. A NAMRB csapata különféle témájú projektjavaslatokat dolgoz ki, és évente több mint 1 millió USD összegű támogatást kap különböző projektek keretében. Emberi és anyagi javaik erős, magabiztos és megbízható partnerré teszik őket a nemzetközi donor szervezeteknél.

Hazánkban jelenleg 8 országos önkormányzati szövetség működik, amelyek részletes működéséről, történetéről részletes információk találhatóak itt. Ha összeadjuk az összes szövetség valamennyi főállású munkavállalóját, valószínűleg a felét sem érnénk el a bolgár szövetség apparátusi létszámának.

A bolgár önkormányzatok példaszerű működését az EU-hoz újonnan csatlakozó országok közül elsőként Bulgária vezette be a Kiváló Kormányzás Európai Díját (ELoGE) . A 12 alapelv

1. Részvétel, képviselet, tisztességes választások

2. Ügyfél-orientáltság

3. Hatékonyság és eredményesség

4. Nyitottság és átláthatóság

5. Jogszerűség

6. Etikus magatartás

7. Kompetencia és képesség

8. Innováció és nyitottság a változásokra

9. Fenntarthatóság és hosszú távú tervezés

10. Megfelelő pénzügyi gazdálkodás

11. Emberi jogok, kulturális sokszínűség és társadalmi kohézió

12. Átláthatóság

2010 óta négy alkalommal hajtották végre Bulgáriában a pályázati rendszeren alapuló értékelési folyamatot a fenti alapelvekre építve, részletes és több szempontból értékelve az önkormányzatokat. Lakossági elégedettségi kérdőívek, költségvetési adatok és teljesítményindikátorok adnak alapot a Kiválósági Díj elnyerésére. Jó gyakorlatok beazonosítására is sor kerülhet az értékelési folyamatban. Így megismerhettük Russe jó gyakorlatát: “Russe – szabad szellem városa” Önkormányzati Alapítvány 2014-től, amely innovatív eseményeket, projekteket támogat, amik fenntartható közösséget teremtenek és a helyi tehetségek fejlesztését teszik lehetővé olyan területeken, mint a tudomány, oktatás, művészet, kultúra és sport. 2014-2016 között 591 eseményre került sor az Alapítvány támogatásával 36,945 aktív résztvevővel az országból és külföldről. 150 projektet támogattak és 2199 kreatív produkciót hajtottak végre. 634 partnerséget alapítottak 1,323 önkéntes bevonásával.

Hallhattunk még Dobrich önkormányzatáról, ahol befektetés-ösztönzésben érnek el kimagasló eredményeket azzal, hogy egyszerűsített igazgatást vezettek be a vállalkozások hivatalos ügyeinek intézésére. Smyadovo Önkormányzata pedig a hagyományokat megőrizve élesztette fel a helyi közösségi életet azzal, hogy a helyiek nagy részét sikerült bevonni az újraélesztett hagyományos rendezvényeikbe.

A tanulmányút második napján Szófiába hívtuk a bolgár önkormányzatok képviselőit, hogy osszák meg a jó gyakorlataikat. Három panelben beszélgettünk a három témáról.

Az idősellátás témakörében Rositsa Dimitrova, Veliko Tarnovo önkormányzatának Szociális Szolgáltatások és Egészségügyi Részleg igazgatója tartott előadást. Tanulságos volt, hogy Bulgáriában nagy intézmények működtetésével látták el az időseket, rászorulókat. 2003-ban ezek az intézmények önkormányzati fenntartásba kerültek. Majd az ágazati politika reformjával a nagy intézményeket felszámolták és kisebb és családiasabb formában látják el egyre több helyen ezeket a feladatokat. A következő években valamennyi nagy intézményt át kell alakítani kötelező jelleggel. A mostani nagyon bonyolult elnevezések helyett egységesebb és egyszerűbb lesz a különböző intézmények rendszere. Kiemelést érdemel az „ún. védett házak” az előadó elmondta, hogy meggyőződésük, hogy a legjobb modell a családias elhelyezés, ahol kert is van. Azért hívják védettnek, mert kiscsoportban vannak, és felelős ápolójuk van. A hivatalos elnevezés a védett. A családias típusú lakhatási otthon is 24 órás szolgálat, de abban többen vannak. A védett otthonokban maximum 8 fő lakik, a központban 15 főig terjedhet a létszám. A védett otthonokban önellátás van, a védett központokban olyanok laknak, akiknek több segítségre van szükségük. Mindkét helyen az a fontos, hogy az odajáró embereknek fejlesszék az önállóságra való készségüket és munkakészségük alakulhasson ki. A védett otthonokban most is sokan dolgoznak, de főleg részmunkaidőben. A központokban kevesebben tudnak munkát vállalni.

19 szociális szolgáltatás van, amit az állam normatívan finanszíroz. Ugyanakkor az önkormányzat kiharcolta a jogot, hogy az ügyfelek befogásáról dönthessen. Pl. ha komolyabb egészségügyi problémák állnak fenn, akkor visszautasíthatják az ellátást, befogadást.

A bolgár pályázati rendszerben az egyik kiemelkedő jó példát Tundzha önkormányzata szolgáltatja és nyerte el a jó gyakorlatok terén. A delegáció a roma és nem roma önkormányzati együttműködéshez kapcsolódó területen hallgathatta meg Stancho Stavrev, Tundzha alpolgármestere előadását. Elmondta, hogy olyan önkormányzatról fog beszélni, ami csak a kistelepülésekkel foglalkozik. 22.848 lakosuk van összesen. Első helyen van területnagyság szerint a megyében, második lakosság szerint. 44 települést fog össze az önkormányzat. A lakosságból 4 ezren romának vallják magukat. Szerinte magasabb ez a szám, de ez önkéntes adatszolgáltatás. Az integrációs politika fő területe az oktatás, aminek az oka, hogy a roma lakosság több mint 50%-a 20 éven aluli. Idősödő társadalomban sok gyerek: ők lehetőséget látnak ebben, nem problémát. Az önkormányzatuk nagyon alacsony adó- és saját bevétellel rendelkezik. Nagy a területük, de a gazdasági aktivitás szintje alacsony. Folyamatosan külső forrásokat keresnek. Például, ha egy évben 15 BGN az éves költségvetésük, rendelkeznek még 12 millió BGN külső finanszírozással. Főleg a falusi területek fejlesztési programjaira számítanak, amikben nagy infrastrukturális projekteket visznek tovább. Az integrációs politikák szempontjából fontosabbak azok a programok, amiket az ESZÁból szereznek. A szociális és oktatási szolgáltatások fejlesztése kiemelt prioritást élvez az önkormányzaton belül.

Nem dogoznak ki romáknak külön politikákat. Nem azon dolgoznak, hogy a politikáik egyenlőtlen helyzetben levőknek kedvezzenek; hanem abban áll a sikerük, hogy a politikáik a rászorulókra irányulnak. Minden ember számára elérhető fejlesztéseket hajtanak végre. Szívesen nyitják ki az óvodák kapuit, függetlenül attól, hogy roma vagy nem roma a gyermek érkezik oda. Igyekeznek etnikai hovatartozás figyelembe vétele nélkül munkahelyeket adni az embereknek. A teljeskörű roma integrációnak az elvét szeretné kiemelni:

-          hozzáférhető oktatás

-          integrált szolgáltatások

-          közmunkák a roma csoportok részvételével

Elérhető oktatás:

Tundzhában az óvodák ingyenesek: az önkormányzati politika miatt. Az állam nagyon figyeli ezeket a politikákat és bíznak abban, hogy az állam is átveszi kezdeményezéseiket. A törvényeik szerint kötelezően iskola-előkészítőbe kell járniuk a gyermekeknek. Igazságtalan, mert nem tehet valamit kötelezővé, amiért aztán pénzt szed. Öt évig tanulmányozták az eredményeket. 2010-ben minden gyermek számára ingyenes lett az óvoda és az iskola is. 2-7 év között ingyen van a bölcsőde, óvoda. Ezért is a legmagasabb szinten van a gyermekek befogadása az intézményekbe. Ahogy megszűnt a díj, úgy növekedett a gyermekek száma a szolgáltatásban. Nemcsak a gyermekek, de a csoportok száma is növekszik.

Az állami politikák nagy hatással vannak az önkormányzati alkalmazottakra is. Amikor meg kellett magyarázni az embereknek, hogy megszüntetik a helyi iskolát és ezután átszállítják a gyermekeket másik iskolába azzal érveltek, hogy ha már el kell menniük, akkor legalább jobb színvonalú szolgáltatást kapjanak. Kényelmesen és ingyenesen szállítják tanári kísérővel a gyermekeket. Ingyen reggelit és ebédet kapnak a gyermekek és ott tanulnak meg másnapra is. Abból a pénzből, amit az államtól az iskolák felszámolására kaptak, mindenütt konyhát létesítettek és buszokat vettek. Ez megnyugtatta az embereket, hogy a gyermekeik jobb helyen lesznek.

Elmesélt egy történetet, ami jól szimbolizálja a problémákat, amelyekkel szembesültek: 2009-ben egyedül náluk volt ingyenes ebéd, ami nagy hír volt az országban. Az ünnepélyes megnyitó sajtó-nyilvános volt, azonban a gyermekek nem akartak enni. Később jöttek rá, hogy olyan gyermekek voltak, akiknek nincsenek étkezési szokásaik asztalnál. Nem tudtak evőeszközzel enni, szégyellték magukat. 2 hónap alatt túl voltak rajta.

Fontosnak tartják a visszacsatolást is a lakosság részéről. A polgármesterrel ellátogattak minden iskolával, óvodába és megkérdezik a szülőket, mi a jó és mi nem a szolgáltatásokkal kapcsolatban. Ebben az évben érdekes volt a szülők reakciója: az anyák egy része derékra tett kézzel panaszkodott: azt akarja a gyermekük az iskolából hazaérve, hogy legen abrosz az asztalon, azt akarja, hogy üljenek a szülők is az asztalhoz. Fontos következtetés: hiba lenne azt hinni, hogy az iskolai generáció előtt generációk elvesztek. Kiderül, hogy a gyermekeken keresztül azokra is tudnak hatni, akiknek nem volt hasonló nevelése. Gyermekeken keresztül megváltoztatható a szülők értékrendje is. Szégyellték a szülők, hogy jobban olvas a gyermekük, ezért ők is próbáltak többet olvasni.

A magyar delegáció 2019. szeptember 11-én autóbuszokkal vidékre látogatott. Először Plovdivba, majd Peshtera településre látogattak.

Georgi Tityukov alpolgármester és Vesela Boteva szociálpolitikai igazgató fogadta a magyar önkormányzati szakembereket Plovdivban a Szent György Szociális Szolgáltató Központban.

A Szent György komplexum az együttműködés jó példája, az önkormányzat és a civil szervezetek működnek együtt szociális szolgáltatások biztosításában. A szociális gazdaság nem régen indult fejlődésnek, 4 éve működnek ilyen szervezetek, amelyek szociális szolgáltatásokat biztosítanak. Minden szociális vállalkozás az EU-s alapok finanszírozásának köszönhetően működik. Az önkormányzatok, adományozók és szponzorok is segítik a működést. A szociális vállalkozásokban, amit meg is tekintettünk, varrással, szabással foglalkoznak, valamint agyagból készítenek tárgyakat. Rengeteg megrendelést teljesítenek, de nem nyereséges, mint ahogy egyetlen szociális vállalkozás sem. A szociális vállalkozásokban dolgozók közül soknak ez az első hely, ahol emberek között lehet.

Plovdiv önkormányzata 55 szociális szolgáltatást biztosít, amelyet az állam delegál és biztosítja a forrást. 10 olyan szociális szolgáltatás van, amelyet a plovdivi önkormányzat finanszíroz. Két szociális vállalkozás van, az egyiket az önkormányzat vezeti, a másikat pedig egy civil szervezet (szabás,varrás) Az utóbbi 7 évben a szociális szolgáltatások száma megduplázódott, az önkormányzat a civil szervezetekkel és a polgárokkal nagyon jól működik együtt. Az 55 szolgáltatásból a fele gyerekeket, a másik fele felnőtteket érint. A nagyobb részük a fogyatékkal élő gyerekeket érinti.

Az állam által és az önkormányzat által biztosított forrás a fenntartásra és a dolgozók ellátására elegendő, a további tevékenységeket szponzorok és civilek segítik. Néhány szolgáltatást egy komplexumban egyesítenek. Olyan komplexumok is vannak, ahol nem egy helyen van minden szolgáltatás, hanem a városban vannak, de az adminisztráció az egyik épületben van, onnan működtetik a szolgáltatásokat. Munkacsoportok felelnek a munkáért, az adminisztrációból így tudnak spórolni. Plovdivban négy intézmény volt a családon kívüli gyerekek számára. 5 éve felszámolták az egyik otthont, 3 éve a másikat, ahol 0-3 éves kor közötti gyerekek laktak. A másik kettőt pedig ez évben számolták fel. A gyerekeket kisebb és jobb körülmények között helyezték el. Ez a folyamat sokirányú. Az első lépés az volt, hogy felmérést végeztek a gyerekek között, megkeresni nekik a legjobb helyet az intézményen kívül, keresni lehetőséget, hogy családi környezetbe kerüljenek. Most 10 olyan típusú ház van, ahol 10-15 gyerek lakik, egy részük fogyatékkal élő. Az idősek körében is el kell végezni ugyanezt, ami jóval nehezebb.

A következő állomás Pesthera Önkormányzata volt, ahol Nikolay Zaichev polgármester a romák felzárkóztatásáról beszélt. „Amerika Bulgáriában Szervezettel” együtt valósítják meg a programot a 19.000 fős a lakosságú városban. A városnak két roma telepe van, ahol kb. 8.000 ember él, miközben jelentős hányaduk külföldön dolgozik. A városban sok ipari terület működik. A biotechnológiákban, állatorvosi gyógyszerek terén van fejlett iparuk. Szeptember 16-án egy új vállalatot nyitnak meg, 350 millió BNG-s vállalkozás. Bőrgyár is van, valamint számos kisebb cég. A működő vállalatoknak köszönhetően a városban nincs munkanélküliség. Az utóbbi 30 évben sok az illegális házépítés a város területén.

A szociális kezdeményezést az önkormányzat partnereként a TRUST indította el, amelynek vezetője elmondta, hogy 4 önkormányzat területén működik, civil szervezetként. Olyan önkormányzatokkal működnek együtt, ahol nagyszámú roma lakosság van. 1700 ember segítettek támogatásokkal, szolgáltatásokkal. Mind a 4 önkormányzat területén olyan innovatív programokat hajtanak végre, amelyek a roma lakosság lakhatási helyzetét javítják. A kidolgozott modell az ENSZ díjat is elnyerte, amelyet a kisebbségi közösségekben megoldandó problémák terén elért eredményekért kaptak. Pestherában két innovatív modellt működtetnek:

1. 20.000 m² telket vettek az önkormányzattól. A terület átminősítése jelenleg is folyik. Több kisebb területre bontják szét a területet az építkezésekhez. Az embereket bizonyos kritériumok alapján választják ki.
2. Magántelket vettek meg az állatgyógyszergyártól. Ezt ők már nem használták. Ezen a telken már vannak roma házak. Ezek a házak illegálisan épültek el, ezek megvásárlásával legálissá teszik a telket és a ráépülő házakat is.

Mindkét modellel sok a jogi procedúra. Szeretnék megmutatni, hogy minden roma probléma megoldható. Bíznak benne, hogy más önkormányzatok is átveszik a jó példát.

A magánszemélyek, szervezetek és önkormányzat együttműködése nagyon jó. A roma lakótelepen 17 épületet bontottak le úgy, hogy az ott élő embereket ideiglenes más helyre helyezték, albérletbe kerültek. A 2. modell befejezésével lehetőség lenne ezeknek az embereknek lehetőséget biztosítani, hogy tudjanak építkezni. Az önkormányzatok vezetésével jó eredményeket tudnak elérni.

2019. szeptember 12-én a szófiai Nadezhda (Remény) Idősotthont látogatta meg a magyar küldöttség, ahol az intézményvezető, az önkormányzat szakembere és a civil szervezet vezetője fogadta őket. Elmondták, hogy az önkormányzat segítségével teremtették meg a jelenlegi körülményeket, de civil szervezet tartja fenn a nagyon tiszta és rendezett 100 férőhelyes otthont. A célcsoport nyugdíjasok, akik egészségesek vagy enyhe egészségügyi problémákkal küzdenek. A rászorultak a minisztériumnál működő szociális ügynökséghez adják be a jelentkezéseket, annak az igazgatója adja ki a lakhatási utasítást, amivel beköltözhetnek az otthonba. Az idősek önállóan gondozzák magukat, szabad mozgásuk van, de az alkalmazottak mindenben segítik őket. Beszédes és vicces nevű klubokat is alakítottak az otthonban: „Útban van a kezem, de én alkotok, hogy jól érezzem magam”, vagy a másik klub: „Gondozom a virágokat, hogy szép legyen az otthonom”. Van internetes és zenei klub is, valamint „Jóga nélkül nem tudok élni” klub is alakult. Nyári időszakban folyamatosan utazni viszik a lakókat. Hetente egyszer mindenki részt vesz az udvar rendbetételében. A nyugdíjuk 70 %-át fizetik be az itt lakók. A 100 bentlakó közül a legmagasabb nyugdíj összege 43 ezer Ft.

22 dolgozó 24 órás műszakrendben dolgozik az otthonban, a szociális asszisztensek 12 órában. van az idősotthonban. Területei kötelezettség nincs, egész Bulgáriából jönnek lakók, és a finanszírozásban sincs különbség. Előny a civilek vezette otthonoknál az, hogy nincs adminisztrációs kötelezettsége az önkormányzatnak. Magasabb minőségű szolgáltatást tudnak nyújtani, több programot tudnak szervezni. Cserébe az önkormányzat segít az épület karbantartásában. Minden évben beszámolnak a szolgáltatás eredményeiről. A beköltözők saját döntésből jönnek az otthonba. Régebben voltak esetek, hogy úgy érezték „bedobták” őket egy otthonba, de mára jobban megértik, hogy jobb itt nekik.

A magyar küldöttség utolsó programja a Bolgár Minisztertanács Etnikai és Integrációs Ügyek Nemzeti Tanácsán folytatott konzultáció volt. Az Etnikai és Integrációs Ügyek Nemzeti Tanácsában az egész ország integrációs ügyeivel foglalkoznak. Négyen vannak, aki fogadják a kormány felé a diszkriminációval, integrációval kapcsolatos kérdéseket.

A Minisztertanácson belül van egy Nemzeti Tanács, amelynek tagjai állami, illetve nonprofit szervezetek és az integrációs kérdéseket vitatják meg, amelynek tagja a Bolgár Önkormányzati Szövetség képviselője is. Bulgáriában különböző etnikai kisebbségek vannak, zsidó, török, örmény, román stb. A munka nagy része roma stratégiák kidolgozásával kapcsolatos. A nemzeti roma stratégiát az ő csapatuk írta meg, annak teljesítését koordinálják és ebben a munkában a magyar kollégákkal szoros kapcsolatuk van.

A helyi önkormányzatokkal a tervezés és elemzés terén dolgoznak együtt leginkább. A tervezési hierarchia elvét érvényesítve van egy központi stratégia. A 265 önkormányzat (kistérség) pedig az általuk készített terveket kapcsolják be a nemzeti tervbe. Egy ellenőrző rendszert is kidolgoztak. Minden önkormányzattól kapnak információt. Információval, tanácsadással, dokumentumokkal segítik az önkormányzatokat, jó az együttműködés. Jó a beszámoló rendszer, minden év végén bekérik minden önkormányzattól. Egyes helyeken kapacitást is biztosítottak, az információáramlás folyamatos fentről lefelé és lentről felfelé is.