“Övön aluli ütés az önkormányzatok számára?”
Kedden éjszaka benyújtotta a korábban már előrejelzett, az önkormányzati bérlakások elidegenítési szabályainak módosításáról szóló törvényjavaslatát Böröcz László, a Fidesz országgyűlési képviselője – írja az Index. Bár a Parlament honlapján megjelent törvénytervezet több fogalmáról is tisztázni kell, hogy pontosan mit is jelent, de első pillantásra az elképzelés övön aluli ütést jelent az önkormányzatok számára – nyilatkozta a Magyar Hangnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének egyébként fideszes elnöke.
Az előzetes hírek szerint Budapest első kerületében található műemléki lakások értékesítésének megkönnyítését célozta volna a törvényjavaslat, az Országgyűlés elé került változatban azonban nincs ilyen korlátozás. Néhány kivételtől eltekintve – például ha nemet mond az eladásra a műemlékvédelmi hatóság – bármely önkormányzati tulajdonban lévő lakást megvásárolhat a benne lakó.
A tervezet úgy rendelkezik, hogy aki tavaly december 31-én bérleti jogviszonnyal rendelkezett önkormányzati bérlakásra vonatkozóan, az a forgalmi érték 30 százalékáért hozzájuthat a lakáshoz. Ez minden ott töltött év után egy százalékponttal csökken, azaz 15 év után már alig a forgalmi érték 15 százalékáért birtokon belül kerülhet a bérlő, ha úgy akarja.
A törvényjavaslat magyarázata szerint a cél annak az igazságtalanságnak a kezelése, amelyre a múlt század kilencvenes éveiben került sor. Akkor sokan a forgalmi érték töredékéért megvásárolhatták az önkormányzati (volt tanácsi) lakásokat, a műemlékvédelem alatt álló önkormányzati lakásokban élőkre azonban nem vonatkozott ez a lehetőség.
– Bár a Parlament honlapján megjelent törvénytervezet több fogalmáról is tisztázni kell, hogy pontosan mit is jelent, de első pillantásra az elképzelés övön aluli ütést jelent az önkormányzatok számára – nyilatkozta a Magyar Hangnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének egyébként fideszes elnöke.
A politikus tisztázandó kérdésként említette a tervezetben szereplő következő korlátot: „Nem áll fenn a vételi jog a bérlőkijelölési és az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási joggal érintett lakásra.” – Én Tabon nem szívesen adnám el azokat a lakásokat, amelyeknek bérletére öt évre szerződünk a benne lakókkal, és akkor hosszabbítjuk meg a szerződést, ha nincs semmi gond. Nem világos, hogy a fenti bekezdés alapján értékesíthetők-e ezek a lakások vagy sem. Egy szóval a javaslat az önkormányzati vagyon egy részének elkótyavetyélését teszi lehetővé, hiszen a forgalmi érték 30, de akár 15 százalékáért is megvásárolhat a bérlő egy olyan önkormányzati vagyontárgyat, amely forgalomképes. Papíron ugyanis jelentős az önkormányzatok kezében lévő vagyon, ezek közül azonban nagyon kevés valóban forgalomképes, ilyen például a lakásállomány.
Tab polgármestere arra is felhívta a figyelmet, hogy 1998 és 2002 között a Fidesz igen sok bérlakást épített, illetve hogy nonszensznek tartja ezen bérlakások értékesítését. Becslése szerint jelenleg mintegy 150 ezer önkormányzati bérlakás van az országban, és a törvénytervezet a kevés kivételtől eltekintve az összesre vonatkozik.
Amennyiben a törvényjavaslatból törvény lesz, akkor felvetődik az a kérdés is, hogy amennyiben a bérlők nagy tömegben élnek a lakásvásárlási lehetőséggel, akkor hogyan és miből lesznek képesek az elmúlt harminc évben kivéreztetett önkormányzatok szociális bérlakást biztosítani a hozzá fordulóknak, hiszen az önkormányzati lakásállományt elsősorban erre a célra hozták létre.
Az önkormányzati bérlakások akkor kerültek a figyelem középpontjába, amikor kiderült, hogy több Fidesz-közeli közszereplő első kerületi önkormányzati bérlakáshoz jutott csere útján, majd a párbeszédes polgármester V. Naszály Márta bejelentette, újratárgyalják a Budai Várban található feltűnően alacsony bérleti díjért használható önkormányzati lakások használati feltételeit.
Forrás: hang.hu